A CoSoSys visszavásárolta részét az Astaro/Sophos-tól
A CoSoSys hálózati végpontvédelemre és hordozható tárolóeszközök hatékonyságát növelő szoftverek fejlesztésére szakosodott cég júliusban visszavásárolta részét az Astaro/Sophos-tól és újból egyéni fejlesztővé vált.
Az Astaro az év elején vásárolta fel a végpont-védelmi szoftvereket gyártó CoSoSys céget, ezzel bővítvén biztonsági termékeik számát. Pár hónappal később az Astaro és egyben a kolozsvári székhelyű CoSoSys is a Sophos kezébe kerültek. A CoSoSys vezetősége viszont úgy döntött, hogy visszavásárolja részét az Astaro/Sophos-tól és folytatják innovatív termékeik fejlesztését.
Részletek a CoSoSys honlapján.
Hackerek és lopott adatok
A hackerek nem a vállalatok nagysága szerint válasszák ki a célpontokat. Mindenhol jelen vannak, könnyen megtalálják a biztonsági réseket és ki is használják ezeket. 3 fontosabb incidensről értesültünk a múlt héten.
Az első támadás a kolumbiai rendőrséget érta, ahol a hackerek valóságos “spam bombákat” használtak az adatok megszerzésére. A sikeres támadás után közzétették a rendőrségi alkalmazottak személyes adatait, többek között a fizetéseiket is, és zsarolásra bíztatták az ország népességét.
A második adatvesztési incidens, mely napfényre került az elmúlt héten a BET24.com weboldalt érinti. A szerencsjátékokat szolgáltató weboldal csak 19 hónappal az adatvesztés után tudatta az érintettekkel, hogy adataikat ellopták. A hackerek eladták az ellopott adatokat (nevek, címek, e-mail címek, felhasználónevek, jelszavak és bankkártyaszámok), így ezeket egy harmadik félnél fedezték fel.
“Köztudott, hogy néhány BET24 felhasználói adattal már visszaéltek a tolvajok. Több ügyfelünk jelezte, hogy engedélyük nélkül tünt el pénz a felhasználói fiokból, viszont a veszteségeket teljes egészében kárpótoltuk.”, írja a BET24 által közzétett biztonsági jelentés.
A tazmániai kormányt is hacker támadás érte a közelmúltban. A támadók azt állítják, hogy összesen 1800 miniszterelnöki, egészségügyi, kincstári, stb. alkalmazottak felhasználónevét, e-mail címét és jelszavát szerezték meg.
Júniusban könyvelték el a 2011-es év legtöbb adatvesztését
A legfrissebb adatvesztési híreket publikáló datalossdb.org oldal szerint, a biztonsági incidensek szempontjából a június hónap volt a leggazdagabb, amikor 91 adatbiztonsági incidenst jegyeztek fel.
A főbb okok közé sorolhatjuk a számítógépek, laptopok, hordozható merevlemezek, pendrive-ok lopását, csalásokat, hacker támadásokat, személyes adatok interenetre való felkerülését, vírusokat, stb.
A júniusi hónap legnagyobb adatvesztésének “nyertese” a Sony Pictures, ugyanis a LulzSec hackercsoportnaknak 1 millió belgiumi és hollnadiai felhasználó adatait sikerült megszereznie a Sony-tól.
Egészségügyben dolgozó alkalmazott 9.000 kollégája adatát lopta el
A kaliforniai Egészségügyi Minisztérium egyik alkalmazottja úgy gondolta, hogy nagyszerű ötlet lenne egy hordozható merevlemezre másolni a volt és jelenlegi kollégái személyes adatait. 9.000 személy nevét, születési dátumát és lakcímét érinti a biztonsági incidens.
Az egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított a biztonsági rés okának és nagyságának felfdezését illetően.
Időközben a tettest felfüggesztették és a vizsgálat során felmerült kérdésekre kell válaszolnia.
A rést egy biztonsági rendszer segítségével fedezték fel, mely még áprilisban jelezte a veszélyes eseményt a titsztvislőknek. A minisztérium azt állítja, hogy az incidens következtében javítottak a biztonsági rendszeren a hasonló események elkerülése érdekében.
Az adatlopás, -szivárgás vagy adatvesztés megelőzése nem is olyan nehéz, mint gondolnánk. Egy végpont-biztonsági DLP megoldás, mely követni tudja az adatáramlást (ki milyen adatokat másolt egy hordozható eszközre vagy az eszközről a számítógépre) minimumra csökkenti a belső adatlopással kapcsolatos veszélyeket.
Vírusos pendriveokat gyártanak
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala arról számolt be, hogy vadonatúj vírusos pendriveokat fedeztek fel. Greg Schaffer, a cyberbiztonságért és kommunikációért felelős államtitkár szerint, a jelenségért nem csak a gyártókat kell vádolni, hiszen nem ők helyezik a kártevőket a tárolóeszközre, hanem a külföldre kiszervezett egységek.
Az USB eszközökre telepített vírusok célja pénzhez juttatni a támadókat/kémkedőket és szerencsés esetben titkos és bizalmas adatok megszerzése is.
A teljes cikk a gyárilag vírusos pendriveokról a computerworld oldalán olvasható.
Mit teszünk a földön talált USB-kulcsokkal?
A kiváncsiság sokkal erősebb, mint bármilyen biztonságtudat vagy hackerektől és rosszindulatú személyektől való félelem, derült ki a US Department of Homeland a felméréséből. A felmérés során USB-stickeket és merevlemezeket helyeztek különböző vállalatokba, mely bizonyítja hogy milyen könnyű a hackereknek elkerülni az intézmények tűzfalait vagy a biztonsági előírásokat.
A teszt során több pendrive-ot és merevlemezt helyeztek el különböző állami intézmények és magánvállalatok parkolóiba vagy épületeibe. A megtalálók 60%-a csatlakoztatta az eszközöket a munkahelyükön lévő számítógépekhez. Abban az esetben, ha az eszköz egy hivatalos logót is tartalmazott, a telepítési ráta 90% volt.
A felmérés azt a benyomást kelti, hogy az adatbiztonság még gyerekcipőben jár: az emberek többsége képes áthágni a biztonsági előírásokat, csak azért, hogy egy minimiális haszonhoz jusson, ugyanis egy átlagos pendrive ára nem haladja meg a 10 dollárt.
„Az emberiség még nem találta fel azt az eszközt, mely védelmet biztosítson a butaság ellen”, mondta Mark Rasch, a virginiai Falls Churcs IT Biztonsági Igazgatója.
A lényeg az, hogy az idegen USB drive-ok, memóriakártyák, CD-k vagy más hordozható eszközök használata veszélyekkel jár a hálózat biztonságára nézve. A talált kütyük kukába dobásával elkerülhető a vírusok vagy malware fertőzések okozta veszélyek.
Adatszivárgás a Grouponnál
Újabb felhasználói adatok kerültek fel az Internetre. Ezúttal a Sosasta néven működő Groupon indiai leányvállalata felelős az adatszivárgásért, ami 300.000 embert érint.
A nagy mennyiségű információt tartalmazó SQL adatbázist az ausztráliai Daniel Grzelak fedezte fel az interneten, miközben anyagot keresett saját projektje bővítésére.
Habár az adatbázis pénzügyi információkat nem tartalmazott, a Groupon e-mailben értesítette indiai felhasználóit az incidensről és javasolta jelszavaik megváltoztatását.
Az utóbbi időben a biztonsági incidensek száma rohamosan emelkedik. Ha Ponemon Institute év eleji felmérése igaz és egy rekord kompromittálódása 214$-ba kerül, akkor nem ártana óvatósabbnak lenni a bizalmas adatok kezelését illetően.
Ki lesz a hackerek következő áldozata a Sony és Sega után?
Úgy tűnik, hogy a hackerek szeretik a játékipar nagy játékosait. A Sony Playstation Network esetét már mindenki ismeri és köztudott, hogy az incidens következtében több mint 70 millió felhasználó adata került nyilvánosságra. Ugyanahhoz az iparhoz tartozó cégek közül a SEGA lett a hackerek következő áldozata, de ebben az esetben „csupán” 1,2 millió japán felhasználó adatainak kompromittálódásáról beszélünk.
A SEGA szerint csak a japán felhasználókat és a japán honlapot érte a támadás, de szerencsére ezek nem tartalmaztak bankkártya számokat vagy egyéb érzékeny adatokat. Azonban, aki figyelemmel követi a biztonsági incidensek következményeit, tudhatja, hogy a csalók sokkal kevesebb információval is képesek káoszt teremteni életünkben.
Úgy látszik kezd trenddé alakulni a nagy gaming vállalatok megtámadása. Az igazi okot nem tudhatjuk pontosan, de az egy helyen tárolt nagy mennyiségű adat elérése csábító a hackerek számára. Lehet, hogy az eredeti játékokra kért pénzösszeg idegesíti egyes fejlett hacker képességekkel rendelkező játékosokat, de az is lehet, hogy sokan csak “hírnevet” próbálnak szerezni maguknak (pedig a hacker számára szerintem biztonságosabb lenne, ha soha nem derülne ki az igazi neve).
Ha valóban egy trendről van szó, vajon ki lesz a következő áldozat? A Nintendo? A Blizzard a maga óriási Battle.net adatbázisával, ahol a World of Warcraft, Starcraft és más játékok rajongóinak adatai vannak tárolva? Vagy talán a Microsoft, az Xbox-al aratott sikere miatt? Ki lesz vajon a következő áldozat?
Update: Ha már szó esett a hackerek hírnevéről: a Sony Play Station 3 hackerét alkalmazta a Facebook.
Adatvesztés oka napjainkban
A híres Ponemon Institute egyik tanulmánya szerint az elmúlt egy év alatt a vállalatok 77%-a könyvelt el adatvesztést, adatszivárgást.
A felmérés szerint a leggyakrabban kompromittálódó adatok az ügyfelekkel kapcsolatos információk (52%), ezt követi a szellemi tulajdonnal kapcsolatos adatszivárgások (33%), valamint az alkalmazottak adatainak kompromittálódása (31%).
Az IT biztonsági szakemberek az adatvesztések okát az ellopott vagy elvesztett berendezésekben látják, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a hálózati támadásokat, a nem biztonságos hordozható eszközöket, a Web 2.0-ás alkalmazásokat és a helytelen e-mail címre küldött leveleket sem. A megkérdezett szakemberek 49%-a szerint, az alkalmazottak nincsenek megfelelően informálva az adatbiztonsági előírásokról, pedig az adatbizotnsági stratégia első lépése a biztonsági stratégia tudatosítása kellene, hogy legyen. A felmérésben 2400 IT biztonsági vezető vett részt.
„Az adatvesztési incidensek százai miatt, nem csoda, hogy egyre nagyobb figyelemet szentelnek az adatbiztonsági előírásokra és felügyeleti megoldásokra”, mondta Dr. Larry Ponemon, a Ponemon Institute elnöke. “Az adatvédelem ebben a modern világban többet jelenet, mint a technológiai megoldások használata. Az adatvesztési incidensek fő oka az alkalmazottak tudatosság hiányában rejlik.”
TOP 3 hálózatbiztonsági fenyegetettség 2011-ben
Frank Andrus és John Sheedy a Bradfordnetworkstól bemutatták a 2011-re szóló legnagyobb biztonsági fenyegetettségeket. A tanulmány szerint:
- Az elektronikus eszközök (laptopok, okostelefonok, adattárolók, stb.) egyre inkább teret hódítanak, ezért a felhasználók (alkalmazottak, tanácsadók, szállítók, partnerek, vendégek, stb.) menedzselése mind nehezebbé válik.
- A hordozható eszközök számának és típusainak növekedése: laptopok, okostelefonok, táblagépek, eBook-readerek, stb.
- IP típusú eszközök használatának növekedése: kamerarendszerek, kártyaolvasók, stb.
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a hagyományos biztonsági megoldások feltétlenül szükségesek, de nem elegendők. Olyan teljes körű stratégiákat és megoldásokat kell üzembe helyezni, melyek eleget tesznek az egyre változatosabb biztonsági fenyegettségeknek is.
© 2004-2012 
